Az eredeti cikk itt érhető el.
Mivel késve küldtem el a fordítást, ezért nem tudom, mikor fog a honlapon megjelenni, a biztonság kedvéért bemásolom ide is:
Minden év júniusában álmodom a gaokao-val, van amikor azt hogy elfelejtem vinni a vizsgaengedélyemet, van amikor azt hogy nincs nálam toll, nagyon kétségbe vagyok esve, egyre csak sírok, aztán felébredek. Régi osztálytársakkal beszélgetve rájöttem, hogy nem én vagyok az egyetlen aki a gaokao-ról álmodik. Számunkra a gaokao az ifjúkori emlékek kitörölhetetlen része.
Amerikába érkezésem óta egy privát lánygimnáziumban tanítok kínait, ahol sok diák készül egyetemre jelentkezni, és időnként megérdezik, hogy a kínai iskolások hogyan juthatnak be az egyetemekre, milyen anyagokból kell felkészülniük. Egyszer egy különórát is tartottam ahol a gaokao-ról beszéltünk.
Kínában az általános iskola többnyire öt vagy hat év, a középiskola pedig három év alsó- és három év felső-középiskolából áll. A gaokao többnyire a felső középiskola harmadik évének júniusában van, évente csak egyetlen alkalommal. Ha valaki lemarad vagy megbukik, akkor csak a következő év júniusában próbálhatja újra. Ezért a vizsgázó középiskolások csak „fekete június”-nak hívják ezt az időszakot.
Amerikával ellentétben Kínában az egyetemi jelentkezéshez nem kell ajánlólevél vagy jelentkezési lap. Leginkább csak a gaokao eredményekre van szükség. Emiatt a nyomás miatt az sok iskolában a tanárok a felső középiskola első két évében leadják a gaokao teljes anyagát. A harmadik évben aztán csoportokra osztva gyakorolnak, próbavizsgákat csinálnak.
Mivel a verseny rendkívül éles, sok tanuló az iskolai órai munkán kívül még különórákra is jár. Egy film is bemutatja a a gaokao-s diákok és tanárok életkörülményeit, akit érdekel, megkeresheti, a címe „Qingchunpai”, a Youtube-on megtalálható.
Ha valakinek van különleges tehetsége, például a szépművészetek, zene, tánc, hangszerek vagy sport terén, ők egy kicsit könnyebben vehetik a dolgot, mert az egyetemek gaokao-követelménye az ő esetükben valamivel alacsonyabb.
Az utóbbi két évben a gaokao megváltozott, néhány egyetem ugyanis összefogott, és előre elkezdtek tanulókat keresni, interjúztatni, stb. Néhány kiemelkedő tanuló számára járható ez az út, nekik többnyire az iskolavezető ajánlólevelére is szükség van.
Kínában ha pekingi lakos vagy, akkor a Peking Egyetemre vagy a Qinghua egyetemre kicsit könnyebben bejuthatsz, mint a máshol lakók. Mivel a pekingi egyetemekre jelentkező pekingiek száma nagyobb, ezért az ilyen {máshonnan érkező diákok} felvételi aránya még kisebb. Ezért az ugyanarra az egyetemre más-más tartományból jelentkező diákok számára a bejutás nehézsége nem egyforma.
Sokan éppen ezért mennek Pekingbe, Shanghaiba, hasonló helyekre dolgozni, lakást venni, hogy megkapják a helyi hukou-t [hivatalos lakcím regisztráció] hogy a gyerekeik később jobb oktatásban részesülhessenek.
Ebből a szempontból a gaokao-ban előfordul egyenlőtlenség. Mégis nagyon sok ember számára a gaokao meglehetősen fair, ha valaki jól vizsgázik, akkor a családi háttértől függetlenül esélye lehet bejutni Kína legrangosabb egyetemeire.
Eddig a fordítás.
A Gaokao 高考(gāokǎo) egy rövidítés, a teljes neve 普通高等學校招生全國統一考試, vagyis "általános felsőoktatási országos egyesített vizsga" vagy valami ilyesmi, nem tudok róla hogy lenne hivatalos neve magyarul.
A gaokao egyetlen vizsgával meghatározhatja valakinek a teljes további életét, ezért borzasztóan fontos. Nem csak a diákok élete forog évekig ekörül, hanem a hozzátartozók, tanárok számára is meghatározó. Minden évben a vizsga közeledtével megszaporodik a hírek száma amiben axtrém keményen készülő diákokról számolnak be (például a híres eset 2012-ből, amikor a tanteremben infúzióra kötött diákok képe bejárta az internetet, cikk itt), a vizsga után pedig csillogó sikersztorik és családi drámák olvashatók, mint például az a diák aki a családjától távol készült a gaokao-ra, és aki elől hetekig eltitkolták a nagymamája halálhírét, nehogy ez megzavarja a felkészülésben.
A kínai oktatási rendszer, talán a klasszikus császári vizsgák nyomán járva, vizsgák rendszerére épül. Az utóbbi időben egyre több kritika éri ezt a rugalmatlan, személytelen rendszert, ahol a diákok gyakorlatilag a vizsgázás tudományát sajátatják el és gyakorolják, ami rengeteg magolást és vizsgázási stratégiát jelent, azonban az értelmezés, önálló kritikus gondolkodás képessége teljesen háttérbe szorul. Így a gaokao-ra való készülés nagyrésze is gépies biflázás, ahol az anyag megértése, való életben való alkalmazása lényegtelen, az egyetlen cél a vizsgalap helyes kitöltése. Nem csoda ha ez a fajta stressz a vizsga fontosságával együtt hatalmas terhet ró a tanulókra.
Ahogy a lecke szövegében is említésre került, a gaokao sok esetben nem ad egyenlő esélyt mindenkinek, részben földrajzi szabályozások miatt, részben pedig a közoktatás egészében jelenlevő egyenetlen forráseloszlás miatt - vagyis ugye ahol több a pénz, ott jobb az oktatás és a diákok jobb esélyekkel indulnak. A vizsgát sok kritika éri, többnyire jogosan, az aránytalanságok és a túl nagy teher miatt. A vizsgaközpontú, rugalmatlan oktatási rendszer szimbólumaként sokan szeretnék ha a gaokao-t eltörölnék. Viszont az is tény, hogy egyelőre senki nem tud jobb megoldást, így a gaokao valószínűleg egy darabig még a helyén marad.
A leckében említett film itt nézhető meg.
Egy angol nyelvű dokumentumfilm a vizsgára készülő diákokról pedig itt.
Kérdéseket, észrevételeket továbbra is szívesen várok!
Mivel késve küldtem el a fordítást, ezért nem tudom, mikor fog a honlapon megjelenni, a biztonság kedvéért bemásolom ide is:
Minden év júniusában álmodom a gaokao-val, van amikor azt hogy elfelejtem vinni a vizsgaengedélyemet, van amikor azt hogy nincs nálam toll, nagyon kétségbe vagyok esve, egyre csak sírok, aztán felébredek. Régi osztálytársakkal beszélgetve rájöttem, hogy nem én vagyok az egyetlen aki a gaokao-ról álmodik. Számunkra a gaokao az ifjúkori emlékek kitörölhetetlen része.
Amerikába érkezésem óta egy privát lánygimnáziumban tanítok kínait, ahol sok diák készül egyetemre jelentkezni, és időnként megérdezik, hogy a kínai iskolások hogyan juthatnak be az egyetemekre, milyen anyagokból kell felkészülniük. Egyszer egy különórát is tartottam ahol a gaokao-ról beszéltünk.
Kínában az általános iskola többnyire öt vagy hat év, a középiskola pedig három év alsó- és három év felső-középiskolából áll. A gaokao többnyire a felső középiskola harmadik évének júniusában van, évente csak egyetlen alkalommal. Ha valaki lemarad vagy megbukik, akkor csak a következő év júniusában próbálhatja újra. Ezért a vizsgázó középiskolások csak „fekete június”-nak hívják ezt az időszakot.
Amerikával ellentétben Kínában az egyetemi jelentkezéshez nem kell ajánlólevél vagy jelentkezési lap. Leginkább csak a gaokao eredményekre van szükség. Emiatt a nyomás miatt az sok iskolában a tanárok a felső középiskola első két évében leadják a gaokao teljes anyagát. A harmadik évben aztán csoportokra osztva gyakorolnak, próbavizsgákat csinálnak.
Mivel a verseny rendkívül éles, sok tanuló az iskolai órai munkán kívül még különórákra is jár. Egy film is bemutatja a a gaokao-s diákok és tanárok életkörülményeit, akit érdekel, megkeresheti, a címe „Qingchunpai”, a Youtube-on megtalálható.
Ha valakinek van különleges tehetsége, például a szépművészetek, zene, tánc, hangszerek vagy sport terén, ők egy kicsit könnyebben vehetik a dolgot, mert az egyetemek gaokao-követelménye az ő esetükben valamivel alacsonyabb.
Az utóbbi két évben a gaokao megváltozott, néhány egyetem ugyanis összefogott, és előre elkezdtek tanulókat keresni, interjúztatni, stb. Néhány kiemelkedő tanuló számára járható ez az út, nekik többnyire az iskolavezető ajánlólevelére is szükség van.
Kínában ha pekingi lakos vagy, akkor a Peking Egyetemre vagy a Qinghua egyetemre kicsit könnyebben bejuthatsz, mint a máshol lakók. Mivel a pekingi egyetemekre jelentkező pekingiek száma nagyobb, ezért az ilyen {máshonnan érkező diákok} felvételi aránya még kisebb. Ezért az ugyanarra az egyetemre más-más tartományból jelentkező diákok számára a bejutás nehézsége nem egyforma.
Sokan éppen ezért mennek Pekingbe, Shanghaiba, hasonló helyekre dolgozni, lakást venni, hogy megkapják a helyi hukou-t [hivatalos lakcím regisztráció] hogy a gyerekeik később jobb oktatásban részesülhessenek.
Ebből a szempontból a gaokao-ban előfordul egyenlőtlenség. Mégis nagyon sok ember számára a gaokao meglehetősen fair, ha valaki jól vizsgázik, akkor a családi háttértől függetlenül esélye lehet bejutni Kína legrangosabb egyetemeire.
Eddig a fordítás.
A Gaokao 高考(gāokǎo) egy rövidítés, a teljes neve 普通高等學校招生全國統一考試, vagyis "általános felsőoktatási országos egyesített vizsga" vagy valami ilyesmi, nem tudok róla hogy lenne hivatalos neve magyarul.
A gaokao egyetlen vizsgával meghatározhatja valakinek a teljes további életét, ezért borzasztóan fontos. Nem csak a diákok élete forog évekig ekörül, hanem a hozzátartozók, tanárok számára is meghatározó. Minden évben a vizsga közeledtével megszaporodik a hírek száma amiben axtrém keményen készülő diákokról számolnak be (például a híres eset 2012-ből, amikor a tanteremben infúzióra kötött diákok képe bejárta az internetet, cikk itt), a vizsga után pedig csillogó sikersztorik és családi drámák olvashatók, mint például az a diák aki a családjától távol készült a gaokao-ra, és aki elől hetekig eltitkolták a nagymamája halálhírét, nehogy ez megzavarja a felkészülésben.
A kínai oktatási rendszer, talán a klasszikus császári vizsgák nyomán járva, vizsgák rendszerére épül. Az utóbbi időben egyre több kritika éri ezt a rugalmatlan, személytelen rendszert, ahol a diákok gyakorlatilag a vizsgázás tudományát sajátatják el és gyakorolják, ami rengeteg magolást és vizsgázási stratégiát jelent, azonban az értelmezés, önálló kritikus gondolkodás képessége teljesen háttérbe szorul. Így a gaokao-ra való készülés nagyrésze is gépies biflázás, ahol az anyag megértése, való életben való alkalmazása lényegtelen, az egyetlen cél a vizsgalap helyes kitöltése. Nem csoda ha ez a fajta stressz a vizsga fontosságával együtt hatalmas terhet ró a tanulókra.
Ahogy a lecke szövegében is említésre került, a gaokao sok esetben nem ad egyenlő esélyt mindenkinek, részben földrajzi szabályozások miatt, részben pedig a közoktatás egészében jelenlevő egyenetlen forráseloszlás miatt - vagyis ugye ahol több a pénz, ott jobb az oktatás és a diákok jobb esélyekkel indulnak. A vizsgát sok kritika éri, többnyire jogosan, az aránytalanságok és a túl nagy teher miatt. A vizsgaközpontú, rugalmatlan oktatási rendszer szimbólumaként sokan szeretnék ha a gaokao-t eltörölnék. Viszont az is tény, hogy egyelőre senki nem tud jobb megoldást, így a gaokao valószínűleg egy darabig még a helyén marad.
A leckében említett film itt nézhető meg.
Egy angol nyelvű dokumentumfilm a vizsgára készülő diákokról pedig itt.
Kérdéseket, észrevételeket továbbra is szívesen várok!
RSS Feed
